Nagyböjt negyedik napján

Jeruzsálemi Szent Cirill: Müsztagógiai katekézis[1] (23. beszéd)

12. „Szenteltessék meg a te neved”. Isten neve természeténél fogva szent, akár mondjuk, akár nem mondjuk. Mivel azonban azokban, akik bűnösök, megszentségtelenítődik annak értelmében, hogy „Miattatok káromolják nevemet a nemzetek között” /Iz 52,5; Róm 2,24/, hát kérjük, hogy szenteltessék meg Isten neve. Nem úgy, mintha még nem lenne az, csak most kezdene szent lenni, hanem hogy bennünk, megszenteltekben legyen szent, és a megszentelődéshez méltóképpen is cselekedjünk.

13. „Jöjjön el a te országod”. A tiszta lélek dolga, hogy mondja: „Jöjjön el a te országod”. Hallod, amit Pál mondott: „Ne uralkodjék a bűn halandó testetekben” /Róm 6,12/, hanem tisztuljon meg cselekedetében, gondolatában, szavában, s mondja Istennek: „Jöjjön el a te országod”.

14. „Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is”. Isten isteni és szent angyali teljesítik Isten akaratát, ahogyan Dávid zsoltározva mondja: „Áldjátok az Urat, összes angyalai, ti erőben hatalmasok, akik teljesítitek szavát” /Zsolt 102,20/. Hatalommal imádkozva mondod tehát ezt: Ahogyan az angyalokban megvan akaratod, úgy legyen meg bennem a földön, Uram!

15. „A lényegi kenyeret add meg nekünk ma”. A közönséges kenyér nem a lényegi kenyér, ez a szent kenyér a lényegi, amely ezzel ellentétben a lélek lényegéhez rendelődik. Ez a kenyér nem a gyomrot tölti meg, és nem kerül a szemétbe /Mt 15,17/. Ez egész valód meghatározására rendelt, tested és lelked javára. A „mát” a „naponta” helyett mondod, ahogyan Pál is mondta: „Amíg ’mát’ mondanak” /Zsid 3,13/.

16. „És bocsásd meg a mi vétkeinket, amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”. Sok bűnünk van. Vétünk szóval és cselekedettel, és gondolattal, és sok elítélést érdemlőt művelünk. „És ha azt mondjuk, hogy nincs bűnünk, hazudunk” /1.Jn 1,8/, amint János mondja. Istennel kötünk szerződést, kérjük, Ő bocsássa meg nekünk vétkeinket, ahogyan mi megbocsátunk felebarátainknak. Ha meggondoljuk, mit miért kapunk, ne halogassuk a megbocsátást egymásnak. Mert az ellenünk elkövetett vétségek csekélységek és apróságok könnyen megbocsáthatók, de súlyosak azok, amiket mi Isten ellen elkövetünk, csak az Ő emberszeretete segít rajtunk. Vigyázz hát, nehogy az ellened elkövetett apró-cseprő vétségek miatt zárkózz el az elől, hogy Istentől nyerj bocsánatot igazán súlyos bűneidre.